Bár nyilvánvalóan nem egyszer megjelent a bejegyzések során, de most nevezzük nevén a gyereket: meleg vagyok. Juj, de jó! Márpedig melegnek lenni nem egyszerű rövidtávon, a hosszúról még nem tudok véleményt mondani, ha esetleg addigra is meglesz még ez a - már most poros - blog, akkor kifejtjük azt is. (Igen, sokszor beszélek többes szám első személyben, deal with it)
Hogyan terem a meleg? Az égből pottyan. Nyilván nem, sajnos még a felismerés sem. Akar-e valaki szánt szándékkal egy olyan csoporthoz tartozni, amely rengeteg dologból ki van zárva, valamint az emberek bizonyos hányada megvetéssel tekint rá? Hát csak nem... Ezzel én le is zártam a "melegség választás kérdése" problémát. Ha van valaki, aki nem akarta ezt választani, az én vagyok...
A '90-es évek gyermekeként élem napjaimat, abból az időszakból, mikor talán a legjobb volt ezen a bolygón gyereknek lenni. Miután rájössz, 21 évesen, hogy oké, helyzet van, akkor esnek le ezek a finom kis utalások, amik tulajdonképpen előre jelezték/jelezhették volna az egész dolgot. Számomra a legjobban ez ragadt meg: a féltékenység. Féltékenység a legtöbb fiúra, főleg a jó kondiban lévő, helyes fiúkra. Világos, volt benne valóban 40% féltékenység, de volt még mellette 50% imponálás is. (10% az egyéb - mert mindig van egyéb...) Ez a féltékenység sosem veszett el, bár egy idő után átalakult - hehh, fizika. Tudtam, hogy tetszik a dolog, de még mindig úgy voltam vele, hogy tetszik, mert akarok ilyet magamnak.
Kicsit másszunk le a mélyére, nem tudom, ki mennyire ismeri be a dolgot. Ami vízválasztó az - tetszik, nem tetszik - a pornó. Tam-tam-taaaam! Sajnos ez van, gyerekként - olyan 13-14 körül - nyilván tesztelni szerettem volna a reakciómat. A vicc az, hogy egy ideig (2-3 év) maradtam a hetero dolgoknál, de feltűnően azok ragadtak meg, amelyikben tetszett a srác, ez egy elég erős hint, lássuk be. Aztán el is kanyarodtam az egésztől, mehet a melegpornó, ha pedig gyermekem az tetszik neked, akkor nincs mese, meleg vagy, kész punktum. Sokkal könnyebb, ha ezen a ponton ezt megbeszéled valakivel, akiben megbízol. Én nem tettem, ezek után még elég sok ideig nem. Konkrétan hat évig.
S ezzel vissza is értünk ahhoz a naphoz. Amit majd talán egyszer leírok. Vagy nem. Tökmindegy.
To be continued...
